Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A szándék a jelek szerint megvan, az ottani Médiatanácsot saját minősítése szerint egy „tálib” vezeti. A parlament határozatban védte meg az egykori lengyel pápa emlékét egy riportfilmmel szemben.
1981. május 13-án a vatikáni Szent Péter téren a kurd Mehmet Ali Agca fegyverrel sebesítette meg a pápát. II. János Pál rengeteg vért vesztett, de túlélte a merényletet.
Két régi, Vatikánváros falain belül fekvő nemesi sírt is felnyitottak csütörtökön abban a reményben, hogy megoldódhat a közelmúlt egyik legrejtélyesebb eltűnési ügye. Eredmény azonban nincs, így továbbra sem tudni, mi lett a sorsa a 36 éve eltűnt Emanuela Orlandinak, egy vatikáni alkalmazott 15 éves lányának.
Egy eltávolítandó kereszt miatt Franciaországban a legfontosabbnak tartott köztársasági eszme, az egyház és az állam szétválasztása körül zajlik parázs vita.
Józsefvárosba kerülhet Zurab Cereteli orosz képzőművész II. János Pál pápát ábrázoló szobra, amelyet Franciaországban lebontásra kötelezett a bíróság – írta a Napi Gazdaság.
A bíróság szerint az emlékmű ellentétes az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező törvénnyel, ezért arra utasították egy Bretagne-beli város vezetését, hogy bontsák le a pápa szobrát.
Ellátogatott II. János Pál pápa végső nyughelyéhez és virágot helyezett el a Szent Péter Bazilikában lévő síremléken szombaton Mehmet Ali Agca, aki 1981-ben megpróbálta megölni a néhai katolikus egyházfőt.
Mehmet Ali Agca, a néhai II. János Pál pápa elleni merénylet elkövetője arra kérte a Vatikánt, hogy találkozhasson Ferenc pápával a katolikus egyházfő november végi törökországi látogatásakor - tudatta szerdán az Anadolu török hírügynökség.
David Geisser, a svájci gárdisták szakácsa receptkönyvet írt a pápák kedvenc éleleiből. Az egyelőre csak németül kiadott könyv a receptek mellett a Vatikán és az utóbbi évtizedekben egymást követő pápák hétköznapi életébe is betekintést nyújt.
Április 27-én vasárnap szentté avatták II. János Pált, minden idők első lengyel pápáját. A hvg.hu munkatársa Krakkóban járt, ahol az Isteni Irgalmasság Bazilika parkjában több százezres tömeg követte a vatikáni eseményeket és ünnepelte hálaadó szentmisékkel a katolikus egyház két új szentjét, Szent II. János Pál és Szent XXIII. János pápákat.
Halála után alig több mint kilenc évvel Ferenc pápa szentté avatta II. János Pált, a pápaság történetének első lengyel pápáját. 1978-tól haláláig, 2005-ig, huszonhét évig volt a katolikus egyház feje, így övé az összes eddigi pápa közül a harmadik leghosszabb hivatalban töltött idő. A wadowicei születésű, akkor 58 éves krakkói püspököt, Karol Wojtylát 1978. október 16-án választotta pápának a bíborosok testülete, miután elődje, I. János Pál harminchárom nap hivatalban töltött idő után elhunyt. Vele együtt XXIII. János pápát is szentté avatták a római Szent Péter Bazilikában. Képes összeállításunkban II. János Pál pápa életének pillanataiból válogattunk.
"Beírjuk nevüket a szentek katalógusába, és elrendeljük, hogy az egész egyházban odaadóan tiszteljék őket a szentek sorában." Vasárnap két újabb taggal bővült a katolikus egyház szentjeinek listája: II. János Pál, valamint XXIII. János expápák nevei is a dicsőségtablóra kerültek. A Szent Péter téren összegyűlt egymilliós tömegből sokan sírtak, amikor bejelentették a szentté avatást. Ferenc pápa szerint a szentté avatottak ismerték a 20. század tragédiáit, de nem hagyták, hogy azok maguk alá gyűrjék őket.
Vasárnap avatják szentté II. János Pál pápát, azaz Karol Wojtylát, aki 1978-tól 2005-ben bekövetkezett haláláig volt a római katolikus egyház feje. Fontos történelmi időben került Krakkó püspöki hivatalából a Szentszékbe, és pápaságának huszonhét éve Kelet-Európában korántsem csak a katolikus világ számára volt a jelenkori történelem egyik legfontosabb életműve. Portré.